Végig a tegnap járt a fejemben.
Haza fele tartottam, utánpótlásért mentem. Elszakítottam az egyik ingem, és szükségét láttam egy új darab beszerzésének. Az úton, mellettem egy fiatal pár haladt el, fél füllel el is loptam a beszélgetésük egy részletét: ''élhetnél néha egy kicsit, nem minden a tanulás, gyere el, este igyál meg velünk valamit".
A valami alatt valószínűleg alkoholos italra gondolhatott, egészségtelen, káros, függőséget okoz. Messziről el kellene kerülnöm. De szüntelen csak kérdések kavarogtak bennem. Vajon milyen érzés is lehet berúgni? Milyen íze lehet az alkoholnak? Mi a tematikája egy bulinak? Mit kell ott csinálni?
A kíváncsiágom túlnőtt a józan eszemen, nagyon úgy néz ki. El kell mennem egy ilyen helyre, ki kell próbáljam ezt a valamit. A konklúzió egyszerű volt. Nem fogok tudni aludni, amíg hajt a kíváncsiság.
Kimásztam, kissé fáradtan az ágyból, egyenesen a szekrény felé vettem az irányt, majd egy határozott mozdulattal kinyitottam mind a két ajtaját. Nem voltam benne biztos, miben mennek az emberek, ha elmennek meginni valamit. De nem láttam értelmét, hogy sokat gondolkozzak rajta. Mivel nem tudtam, mire számatsak, kényelmesen öltöztem fel.
Pontosan nem tudtam, merre tartok, nem is akartam utánanézni a szórakozó helyeknek, úgy hallottam, a bulik egyik legfőbb eleme a spontaneitás.
Csak vándoroltam az éjszakában, mikor egyszer csak megláttam két fiatal srácot hányni az út szélén. Jó részegek voltak. Én is az akartam lenni. Körbenéztem, és megláttam egy fényesen kivilágított ajtót, ami mellett italokat szürcsölgettek páran, kisebb-nagyobb társágokba verődve, valószínűleg onnan jöhettek ki ezek ketten is, hiszen hasonlót még csak nem is láttam a környéken.
Ígyhát bementem. Sikerült megtanulnom ignorálni a nagyobb ember tömegeket, a zajokat és irritáló fényeket, de itt hirtelen azonnal magával vitt egy érzés - túl sok ember, túl sok fény, túl hangos zene - valószínűsítettem, hogy az emberek azért isznak alkoholt, hogy mindezt elviselhessék. De nem láttam benne logikát, magamnak kellett utána járjak.
Nagy nehezen átvergődtem a tömegen, és megtaláltam a pultot is. Felpattantam egy székre, és elkezdtem a pultost szugerálni, aki erre oda is fordult hozzám.
- Mit adhatok? - kérdezte fapofával, közben bele volt merülve a pohár törölgetésbe.
- Alkoholt jöttem inni! - jelentettem ki, magabiztosan. A szarvamat gyorsan letorte egy gúnyos mosollyal.
- Pontosabban?
- Jöttem meginni valamit - mondtam, de az arcára volt írva, hogy ez is rossz válasz.
- Á, szóval lepjem meg? - kacsintott.
- Nem szeretem a meglepetéseket - húztam a számat.
- Na ne szórakozzon velem... - kezdte rá kissé ingerültebben, de gyorsan közbe is vágtam.
- Olyat kérek, ugyanúgy, mint ő - mutattam rá egy pultnál álló hölgy italára - alkoholosan - tettem hozzá a biztonság kedvéért.
- Sex on the bleach - jegyezte meg.
Egy pillanat múlva a kezembe is nyomta, egy rózsaszín esernyővel, és egy péniszt ábrázoló szívószállal. Talán nem egy nő italára kellett volna rámutassak.
Az ivás társasági szokás, társaságra volt szükségem. Megláttam a pult végében egy férfit, egyedül szürcsolgetni valamit. Ő is egyedül volt. Gondoltam ő is épp társaságot keres, mivel ismétlem, az alkohol fogysztás hagyománya szerint, társaságban kell történjen.
Mellé léptem, és határozottan megkérdeztem:
- Iszol velem alkoholt? - megoróbáltam elővenni a legbarátságosabb mosolyomat, és bekaptam a szívószálat, megkóstolni az italt.
Elsőre fintorogtam egyet, de rá kellett jönnöm, nem is rossz.
Napok óta készülök egy görbe estét szervezni magamnak, mikor csak lazulok és jól érzem magam. Ma jött el a napja és direkt nem a megszokott helyemre indultam el, hanem random kiválasztottam egy tetszetős Bárt, ahol senki nem ismer. Igaz, hogy az öltözetem kicsit kirívott a miliőtől, de nem nagyon izgat. Egy üres széket kerestem magamnak a pultnál és egy italt rendeltem. A Csapos kissé ferdén nézett rám, mert idegen voltam a számára és nemcsak az öltönyöm miatt, de kitöltötte az italomat. Köszönet képpen bólintottam felé, és jó nagyot húztam az erős illatú koktélomból. A következőket már csak mutogattam felé, hogy töltsön csak lelkesen még pár pohárral. Az elfogyasztásuk után még a flörtölési kedvem is megjött. Konkrétan egy szép-arcú lány kitartó szemezése adott löketet az ismerkedés felé. Hamar átült mellém és nem telt el egy fél óra, már a testi örömökről esett szó, egy közeli hotelszobának a rejtekére. Elég gyorsan pörgött minden, és időm se volt gyanakodni a gyors ismerkedés intim folytatására.
-Mindjárt jövök vissza, Cukifiú!- mosollyal az arcán a mosdóba indult, amíg az italomat megiszom és indulásra készen állok.
-Itt várlak...- bólintok a csinos nő felé, ahogy mellőlem kilép a mosdó irányába. Közben a hátamon végigsimítja az ujjait és egy forró lehelettel érinti tarkóm. Ha eddig nem volt egyértelmű testi vonzalma irányomban, akkor most tökéletesen érzékeltette velem. Egy röpke percig még utána nézek, ahogy libben a ruha rajta, majd a pulton lévő poharam után nyúlok. Kortyolgatás közben észre sem veszem, hogy már egy jó ideje elment és még nem tért vissza. Belemerültem a soron következő ital rendelésébe és a kóstolgatásba. A háttér-zene hallgatása még kellemesebbé teszi ezt az estét és a gondolataim közt megbúvó pajzán gondolatok sem szegik kedvem a várakozásra.
Mikor újból felnézek a poharamból egy fickó lép hozzám, és ül le a mellettem lévő székre. Eleinte nem veszek róla tudomást, mert szabad országban élünk. Oda ülnek le, ahová akarnak...
A döbbenetem akkor fokozódik, mikor megszólít és a kezében meglátom a rózsaszín esernyővel egy hasonló színű férfi hímtagról mintázott szívószálat.
-Boccs, Pajtás! Nem gerjedek a pasikra!- emelkedik meg a szemöldököm, ahogy látom rácuppanni a szívószálra és kortyolni belőle. Egy pillanatra a fickón felejtem a szemem, majd visszafordulok az italom felé.
-Amúgy meg már iszunk is, nem?- Fogalmam sincs miért, de szórakoztatónak tartom az újdonsült “ivócimborámat” és a mosolygását látva én is hasonlóképp teszek. Ha már várakozom a lányra, akkor tölthetem társaságban is, nem törvényszerű, hogy egyedül legyek.
-Először vagy itt?- ha már idetelepedett egy üdvözült mosollyal, nem veszem el a kedvét.
Másképp nem tudtam megmagyarázni, a férfi miért is tájékoztatott köszönés helyett a szexuális orientációjáról.
Persze, nem vagyok laikus, engem is le szokott venni a lábamról limbikus rendszerem, csak nem számítottam arra, hogy az alkohol fogyasztás is csak egy párzási rituálé része.
- Nem állt szándékomban nemi aktust folytatni veled - válaszoltam kedvesen, a mosolya egyértelműen árulkodott arról, hogy jó társaság vagyok.
- Igazad van, már iszunk - mosolyogtam, kíváncsian vártam az alkhol hatását, már csak az hiányzott a képletből. Szórakozóhely, este, alkoholos ital és társaság. Mindig is megbíztam a szociális képességeimben, de nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen összejön.
Majd körbenéztem alaposan az emberek között. A párok és társaságok testi reakciót vizsgáltam, és a legtöbbjüknél megfigyelhetőek voltak a nemi felaljzottság jelei.
Belekortyoltam újból az italomba, anélkül, hogy tudatosan úgy döntöttem volna, minden korty után egyre szimpatikusabb volt az íze.
- Igen, először - válaszoltam egy nagyobb korty után - még soha sem ittam alkoholt - még egy kóstoló - te is először vagy itt? - kifejezetten szimpatikus volt a férfi mosolya, barátságos fiatalembernek tűnt - mi a neved? Milyen gyakran gyakorlod az alkohol fogyasztást? Az én nevem Shin, semmi cécó, csak Shin. Szeretem ezt a nevet. Te szereted a neved? Mi okból jöttél ide?
A szavak öntörvényűen jöttek ki a számon, mindennemű tudatos megfontolást mellőzve, valószínűleg, ezt az állapot a definíciója a spicces kifejezésnek.
Egy lendülettel megittam ami a poharamban maradt, es odaintettem a csaposnak.
- Innék még egy ilyen alkoholos italt!
Majd nagy hévvel fogtam is bele a következő felszürcsölésébe, a szemeim a férfin voltak, figyeltem a testi reakcióit, továbbra is barátságos mosoly kíséretében.
-Ez megnyugtató hír!- emelem a számhoz egy újabb kortyra a poharam. Azt már sejtem, hogy nincs ki a négy kereke ennek a fickónak, de azt se mondhatnám, hogy irritálna a jelenléte. Mint már átfutott rajtam az a tény, hogy szabad országban élünk, így szuverén joga van oda ülni, ahová akar. Azt még nem tudom, hogy pechemre vagy éppen szerencsémre spécizett ki magának a részegsége folytán, de egyelőre remekül megértjük egymást, ha nem akar lesmárolni közben. Ami meg az én alkoholszintemet illeti, az sem éppen nulla toleranciás. De eleve a buli kedvéért érkeztem és nem vagyok semmi elrontója!
-Remek! Akkor ketten vagyunk itt először!- emelem a poharamat felé egy koccintásra, ha nincs ellenére a mozdulat.
-Nem mondanám, hogy eddig nem ittam alkoholt. Sokszor szoktam.- ezt nem tudom miért tartja fontosnak, így csak bólogatok. Mire követni tudom a szavait, már a bemutatkozás következik és egy csomó kérdés, amit megint csak nem értek, hogy jön ide.
-Örvendek, Shin!- nézek rá és a kezemet nyújtom, miközben a nevemet mondom. -Dominique, de szólíts csak Dom-nak. Ezzel sincs semmi cécó!- hozzáteszem gyorsan, hogy hátha ez neki valamilyen kódnyelv, vagy csak simán fontossági sorrendet tart vele. A fene tudja, miért teszi a neve mellé ezt a mondatot, de találkoztam már jó sok csodabogárral, lehet ez a fickó is közéjük tartozik. A következő kérdése csak megerősít abban, hogy jó a gondolatmenetem vele...
-Általában azért mennek az emberek a Bárba, hogy igyanak és jól érezzék magukat. Én is ezért... de miért fontos ez? Csak lazulj és élvezd a bulit! - ezt már nem tudom fapofával végigmondani. Hihetetlen, hogy a mai estén ennyien “tapadnak” rám és ráadásként még az a lány is jó ideje távol marad.
-Innál még? Semmi akadálya!- intek a Csaposnak, aki kissé lassú tempóban méri ki a kért italunkat, de nem teszem szóvá. Úgy látszik, ha tudná ki vagyok, akkor a kezét-lábát törné, hogy egy másodperc alatt kiszolgáljon. De, direkt nem fedtem fel a teljes nevem és még nem is érintettem a biometrikus érzékelőhöz a kezem. Akkor hamar lebuknék, hogy ki vagyok és ezt akarom éppen elkerülni.
-Igyál csak! Fiatal az este!- amint megkapjuk a következő kör alkoholos italainkat, már emelem is a magasba egy koccintásra.
-Egészségedre!- hajtanám fel a tartalmát, de egy tagbaszakadt fickó ránt hátra a székről. Jó nagyot csattanok a padlón és vele az üvegpohár is szilánkjaira robban.
-Hogy merted fűzni a Főnök csaját?! Megemlegeted, hogy rá mertél nézni! - dörren a mély hangszín, és ahogy felnézek, a Shin melletti szék üres, ahol eddig ültem.
-Egy újjal se értem a nőhöz!....Pont fordítva történt az eset!- De mielőtt a gondolataim szavakká formálódnának ajkamon, máris érkezik két kéz, ami ráfonódik az öltönyöm kihajtójára és elemel a padlóról, hogy lábra álljak végre és szembe kerüljek a támadóm arcával.
-Ne etess ficsúr! Többen látták, hogy enyelegsz vele! Ez a kis srác meg ki? Haverod? -fordul Shin felé.
-Hagyd! Ő csak most érkezett!- próbálok szót érteni a kigyúrt fickóval, bár nem terveztem, hogy ez az este nem csak a szórakozásról fog szólni, hanem még tettlegességben is részem lesz.
Egyre szimpatikusabbnak tűnt ez a fickó.
- Örülök, hogy örvendesz - mosolyogtam, de nem igazán értem, miért adta tudatomra, hogy jó kedve van. Ez is egyfajta emberi dolog lehet.
Kért nekem is egy italt, valószínűleg egy szép gesztus az emberek részéről - majd magasba emelte az italát. Hirtelen nagyon izgatott lettem, mert közel százkilencven év alatt annyi koccintásnak voltam a szemtanúja, hogy megse tudnám számolni, de sose gyakorolhattam ezt a céltalan, értelmetlen szokást, ami legfeljebb csak a pohár szerkezetét idősbíti, de egyszer élünk! - és mindent meg akarok tapasztalni, amiből eddig kimaradtam.
- Neked is az egészségedre - viszonoztam a jókívánságot, a hagyomány szerint. De ezt sem értem igazán. Az alkohol méreg. Hogy vállhat egy méreg bárkinek is az egészségére?
Pont tettem volna fel neki a kérdéseimet ezzel kapcsolatban, amikor egy robosztusabb testfelépítésű egyed lerántotta az újdonsült ismerősömet, majd valami főnök csajáról beszélt.
Szóval Domnak volt is már egy kísérlete, hogy szexuális partnert találjon magának. Így kezdem érteni, miért is volt velem is olyan kedves és bőkezű annak ellenére is, hogy, anélkül, hogy érdekelt volna tudtomra adta, hogy nem vagyok az esete. Az emberek sokszor mást tesznek, mint amit mondanak - ezt még meg kell szokjam.
Becsuktam a szemem egy pillanatra, vettem egy mély levegőt.
Sose voltam oda az egresszióért, logikátlan - állatias. Viszont sokszor ez az egyetlen eszköz, amivel ki tudjuk fejezni felsőbbrendűségünket. Primitív, de olykor hasznos.
Több lehetőséget is láttam arra, hogy megússzam a helyzetet, és az emberek számára szinte megszámlálhatatlan variációt szimuláltam le magamban, a másodperc tört része alatt. Egy kortyra megittam az alkoholos italt, és, mintha a testem az alkohol hatására önálló életre kellt volna, a burkom minden erejét beleadva, és annak fickó arcába dobtam a poharat, a szemeire célozva, aki Domot lerántotta a székről.
- Anyád a kis srác!
Gyorsan alkalmazkodva a szituációhoz, lekaptam a pultról egy talpas poharat, még azzal a mozdulattal szilánkokra törtem, majd a legnagyobb darabot a kezembe vettem.
Hiába terveztek közelharcra is, mint testőrt, a burkom elég törékeny. Sosem árt egy fegyver, ilyen szituációkban.
Őszintén szólva, elnézve Dom burkának az izomzatát, elfogott egy kis biztonságérzet, elég masszív darabnak tűnt.
Azt a rohadt! Elsőre ez a megállapítás jutott az eszembe, mikor a padlóra nyekkentem a rántás után. Még annyit nem ittam, hogy leessek a székről, de még a szóban forgó nőt se tapogattam meg olyan helyeken, ahol már illetlennek mondható.
-Miről beszélsz? Egy újjal se nyúltam hozzá!- emelem fel a kezem, hogy mutassam neki a tenyeremet, amiről szó esett.
-Ezt meséld be másnak! - dörren a hangja, majd zakómnál fogva megemel a talajról. -Most kiverem a sz*rt is belőled, ficsúr!- ahogy a szemei szűkülnek össze, úgy ránt egyet rajtam és lendületből a szomszédos asztal felé hajít. Mintha csak egy rongybaba lennék, pedig van rajtam izom, nem is kevés...
Basssszzzzaaaa meg! Ki ez a fickó? Spenótot evett?
-Ez valami félreértés lesz! Mint mondtam, egy újjal se értem a hölgyhöz!- magyarázom, miközben próbálom összeszedni magam az összetört asztal romjai közül. Nem kapkodok a felállással,mert amúgy se megy most gyorsan semmi. Az elfogyasztott tetemes italmennyiség miatt sem vagyok valami “speedy Gonzales”, vagy kicsoda! Jobban kellett volna figyelemmel kísérnem a retro csatornákat...
Miközben tápászkodom felfelé, a tagbaszakadt “óriás” figyelme most a pultnál iszogató Shin felé koncentrálódik.
-Hagyd a srácot! Semmi köze nincs a... - mielőtt befejezném a mondatomat, már a poharának szilánkjai a pulton gurulnak szerte szét. Aztaqu*va! Van vér a pucájában a fiúnak!
Talán önzés tőlem, amiért nem ütöttem vissza a támadó fickónak, de ha megtettem volna, akkor még nagyobb bajba lennénk. A harci burkom bármikor tettre kész, de eleve nem a balhé miatt érkeztem ide, hanem a szórakozásért. Igazán nem értem ezt a pasast! Még csók se történt a nő és köztem, hogy ennyire ki legyen akadva! Bár.... Nem lett volna ellenemre, amilyen csábosan nézett rám.
Ha továbbra is piszkálná a “gorilla” Shin-t, akkor közbelépek. Nem akarnám, hogy miattam belekeveredjen olyanba, amiről eleve nem tehet!
Hosszú még ez az este, hogy így legyen vége! Úgy látom bunyó nélkül nem ússzuk meg... el akartam kerülni a bajt, de úgy látszik engem mindig megtalál a balhé!