Posztok : 85Reagok : 76Tartózkodási hely : USA, GeorgiaPlay by : Norman Reedus¤ :
Becenév: Zed | Születési hely: USA, Georgia, Atlanta | Születési idő: 2383. 01. 20. | Faj: Ember |
Csoport: Bíró | Foglalkozás: Bíró | Rang: Bíró | Tartózkodási helye: USA, Georgia |
Családi állapot: Egyedülálló | Kereső: @Delde, @Admina | Play By: Norman Reedus | Főkarakter: Zedric Frost |
Bár a ruházat alatt nem látszik, de a háta tele van sebhelyekkel, ezek gyerekkori rossz emlékek őrzői, de már akadnak szép számmal hozzájuk csapódott háborús sebhelyek is. A mellkasán a jobb válla alatt egy lőtt seb hagyatéka, a hasa alatti bal részen egy hosszabb, éles tárgy okozta forradás.
Amíg el nem kezdődött az apokalipszis, általában mindig az egyenruháját viselte, civilként meg leginkább úgy nézett ki, mint egy tag a helyi motoros bandából. Mostanság megkopott a gardrób nyújtotta széles paletta, így valószínűleg addig fogja hordani az egyenruhát, amíg le nem foszlik róla. Vagy amíg még van váltás ruha, ami nem használódott el. Aztán meg majd úgyis találnak új ruhákat. A zombiknak tök mindegy ki miben van, bár a bőrkabát nyújthat még némi védelmet ellenük, így külön jó hogy az egyenruha kabátja is ebből az anyagból készült. Egyszóval ő az a fickó, akit ritkán látni különleges öltözékben...kivétel ha neked a bőrkabát és a motorosnadrág számít annak. :-)
- Emberek! Aki továbbra is folytatja, abba golyót eresztek!
Üvöltöm el magam, mert amúgy nem akarok ártatlan civilekre lövöldözni, nem erre esküdtünk fel, de ezek olyan nem normálisak. Nem normálisan néznek ki, és a forgó szemű izgágánk sem akar felhagyni a jövéssel. Pedig jól szemléltette a közelgő jövőt az Ítélethozó magasba lengetése. Én aztán tutira nem várom meg, mire ide ér! Grey ismét elsüti a fegyverét, amire az összes nyomorult megindul az ő irányába. Mi a rossebb?! Ezek nem értenek a szóból és bár elsőre Grey-t úgy ítéltem meg, mint aki önkényesen használja a maga javára a törvények sorait, pusztán azért, mert az utcán heverő hullákat láttam körülötte és akkor is lövöldözött a csőcselékre, azonban most már egyre inkább világos hogy nem volt más választása. Időm sincs nagyon ezen mélázni, a pasas közel ér hozzám, akkor látom csak hogy kapott párat Grey golyóiból, a felsőteste csupa vér. Mintha nem csak golyónyomok lennének rajta. Elsütöm a fegyvert. Három golyót kap be, kicsit megtántorodik tőle, aztán hörögve jön tovább. Elkapja a kezemet, én meg jól pofán verem a fegyverrel, aztán ütöm és ütöm, mert ez megállás nélkül támadna. Nem marad szinte semmi a fejéből mire végzek vele, és akkor lesz egyértelmű hogy szintetikus testben volt valaki. Grey irányába nézek, aki elég nagy pácban van. Én meg amondó vagyok, hogy fingom sincs milyen rendezvényen vagyunk, csak az biztos hogy senki sem jelentette be ezt az utcai tűntetést. Túlerőben vannak, és ha csak a fele olyan szívós, mint ez a nájlon tasak, akkor kilátástalan bajba sodorjuk magunkat. Úgyhogy ideje nyúlcipőt húzni. Valahol a katonaság is megjelent már, majd elintézi őket a nehéztüzérség.
Megindulok Grey felé, utat lövök magamnak.
- Gránát mód.
Gyorsan lesz egy nagyobb terem.
- Lézer mód.
Rögtön meglesz a disco világítás is, a probléma csupán annyi, hogy nem túl látványos nappal, de kárpótolnak cserébe a földön kapálódzó, hiányos végtagokkal bíró nemtudomik. Emberek? Hát, a fene se tudja! Ez egyre meghökkentőbb! Néhány lépéssel a motoromhoz jutok, felülök rá és beindítom. A maradék távolságot így teszem meg Grey-ig. Közben megtisztítom az utat.
- Gyorstüzelés mód.
Könnyű dolgom van, mert még ő is a tömeget lövi.
- Grey! Pattanj fel!
Dörmögöm neki, mikor közel érek hozzá. Megállok.
- Dehogy pattanok!
Érkezik a konok hangvételű válasz tőle és kapok egy olyan nézést, hogy mindjárt elsírom magam.
- Mi van?!
Húzom meg a vállaimat erre. Hihetetlen. A pasas le akarja őket tartoztatni? Vagy mi lesz? Nincs is annyi bilincsünk. De szerintem a golyóból is hamar kifogynánk.
- Nincs értelme! Gyere már!
Most csak egy fejrázás a válasz.
- Hagyd a fenébe és gyere!
Kezd elfogyni a türelmem. Üssem le? Az ő érdekében történne. Persze nem biztos hogy sikerül. Hangos zihálással övezve érkezik, és besorol mögém.
- Rendben! Menjünk!
Kínos pillanatok óta erre a válaszra vártam. Berúgom a motort és pár perccel később már az egyre távolodó, csoszogó alakokat nézem a visszapillantóból. Aztán meg amikor az utat figyelem, a járdán páran körbe állnak egy testet és nagyon fölé hajolnak. Némelyik, meghallva a motor hangját, felkapja a fejét. Az arca mindegyiknek csupa vér. Mintha egy emberi szervet, vagy húsdarabot markolnának a kezeik.
- Mik ezek?! Mi a franc folyik itt?!
Grey jobb keze elengedi a derekam arra a röpke időre, amíg rámutat a célirányra.
- Haladj egyenesen! Két sarokkal feljebb fordulj jobbra! Ott van egy katonai pont! Talán ők többet tudnak nálunk!
Már az egész városban elterjedt a hír hogy valami járvány van, de amikor ezt meghallottam, nem arra gondoltam hogy járkáló hülyéket csinál belőlünk, akik egymásnak támadnak. Nem így szeretném kilehelni a lelkem! Bár Grey szavai sem túl biztatóak ezzel a talánnal, de meglátjuk! Megyünk, amerre mondta.