Elaine & Dredd - Kapcsolatfelvétel a "TauS" terminállal

Elaine & Dredd

Amióta visszatértünk a felderítésről, csak azon jár az agyam, hogy lehetne feltérképezni a várost. Rengeteg épület összedőlt és a törmelékeik belepik az utcákat. Nehezen lehet megközelíteni bármit is, de ha lenne valami lehetőség hozzáférni a Levéltár megmaradt adataihoz, akkor az alaprajzokat felhasználhatnánk térkép gyanánt. Ez persze nem könnyű, de egy próbát megér! Felkerestem Lewist, hogy segítsen merre kezdjek a kutatással, mert mi tagadás, ha a kommunikációs vonalak működnének, jóval könnyebb dolgom lenne...
Az M.I.- nek elég volt pár mondatban körülírni amit elgondoltam, és egy olyan ötlettel állt elő, amire még álmomban se számítottam volna. Azt nem tudom, hogyan hozta össze a kapcsolatot az O.N.I.-m s azzal a bizonyos “TauS” közvetítő céggel, de pár óra múlva közvetlen kapcsolat állt fenn közte és köztem. Arra viszont figyelmeztetett, hogy a csatorna elég labilis és kiszámíthatatlan ideig fog létezni, de ha a jelerősséget is meg tudná növelni, akkor kb. Öt perc áll a rendelkezésemre, hogy kijuttassam a “rendelésemet”.
A körülményeket ismerve nem hittem, hogy sikerrel járhatok, de meg kell próbáljam, hogy információkhoz jussunk a városról, ami megmaradt belőle.... Nagyon kellene az a térkép és ami csak használható a túlélésünk érdekében. Ha a jelet nem tudja Lewis összekapcsolni valamelyik megmaradt műholddal, akkor reszeltek ennek a lehetőségnek. Bár bízom benne, hogy sikerül valami megoldás, mert csak ez az egy próbálkozásunk van. Az energiaforrásokat tartalékolnunk kell, de talán ez az öt percnyi idő elég lesz valamire....
Bekapcsoltam az O.N.I.-mat és vártam. Először semmi úgy egy percig, de aztán valami hullámzó jel kezdett bevillanni a szemem elé és lassan kitisztult a kapcsolat.
-Jason Dredd biró vagyok! “TauS” kommunikációs terminállal kérek összeköttetést! Azonnali kapcsolódás! - a keresés megkezdődött, majd bejelentkezett a várt terminál. El se hiszem, hogy Lewis megalkotta a lehetetlent! Már csak kitartson a kapcsolati panel, hogy sikeres legyen a próbálkozás. Sokak élete múlik rajta...




⁂

Elaine & Dredd

Várakozásom közben az időt figyelem az órámon. Ez az öt perc, ami máskor soknak tűnik, most nagyon kevés. Aztán, végre létrejön a kapcsolat amire várok, csak nem olyan tisztán hallom a másik féltől a választ....
Már majdnem belekezdek a  felkeresésem okának részletezésébe, mikor zeneszót sugároz a kezelő érkezéséig? Mi ez a Sz*r? A tájékoztató után, egy kellemes női hang jelentkezik, aki a lehető legnagyobb természetességgel köszön be, majd érdeklődik miben segíthet.
-Ha nem bánja Charlotte kisasszony, akkor egyből a tárgyra térnék, a kapcsolat rövid tartalma miatt. Dredd bíró vagyok Atlantából. Szükségem lenne egy segítőre. A megbízás jellege: információ kutatás. - nagy valószínűséggel nem biztos, hogy jól fogalmaztam meg számára a kívánt szolgáltatást, de mivel sok időm nincs külön részletezni a dolog mibenlétét, így hagyatkozom az optimizmusra, hogy érti mit szeretnék. Bár ebben nem vagyok biztos, mert ha még azt is el kellene magyaráznom, hogy mi történt a várossal, akkor tényleg rövid ez az öt perc. Így inkább megvárom, hogy miként értelmezi a kérvényemet és ha szerencsém van, akkor a végére is jutunk addig, amíg a kapcsolódás fennáll.




⁂

Elaine & Dredd

Azt hiszem, hogy mégsem fogalmaztam teljesen tisztán a "megrendelésemet". Az információ kutatás nem feltétlen jeleni, hogy fegyveres kiképzésének is kell lennie az alanynak.
-Nincs szükség fegyveres ismeretekre. Csupán információk és lehetőségek kutatására szeretnék felkérni valakit. - Most részletezzem, hogy nem katonai akcióra készülök? Rohadt rövid ez az öt perc... már csak három..
-Remek! Az információszerzés jellege, város és épület tervrajzok beszerzése. Nem katonai akció. - lehet, hogy tényleg részleteznem kellett volna az elején, de sajnos az idő nagyon gyorsan fogy.
- Megoldható?



⁂

Elaine & Dredd

-Rendben. Elfogadom a feltételeket. - Ha már belevágtam ebbe, akkor végigcsinálom és előre amúgy se tudom mi fog ránk várni. Azokat az információkat meg kell szereznünk, hogy az emberek életét megmenthessük. Halvány dunsztom sincs mi történhetett ebben a városban, hogy élőholtak lepték el, de ha a babérjainkon ülünk, akkor egyre kevesebb napunk és élelmünk marad. Most sincs sok idő a feladat részletezésére, bár előre nem is tudnék konkrét válaszokat adni az ismeretlenre.
-Egy hétre. De a körülmények változtathatják hosszabb távra a napok számát. Fenntartanám a módosítás lehetőségét, ha nem ellentétes az Önök szabályaival. Ez is megoldható? - nagyjából pár nap alatt jó lenne megszerezni a kívánt információkat, de semmit nem tudok előre. Bármi történhet odakint és lehet rögtönöznöm kell majd. Jobb inkább minden eshetőségre felkészülnöm, amire csak lehet.
-Mikorra tudják leszállítani a "megrendelésemet"?- Nem mintha perceken múlna a dolog, de az idő most ellenünk dolgozik.




⁂

Elaine & Dredd

Úgy néz ki, hogy megvalósulni látszik az elképzelésem és a "rendelésem" is hamarosan úton lesz. A megbeszéltek szerint egy hétre érkezik a segítség és még az is belefér a szerződésbe, hogy bővíthető a napok száma.
-Rendben. A "csomagot" a megadott koordinátákon felveszem. Tudomásul vettem az anyagi vonzatát. Elfogadom. - Az aktiválás a nevemmel történik, így ez is megoldódott. Aztán már csak a piszkos anyagiak következnek, amit hamarosan közöl velem a hölgy.
-Igen. - határozottan ejtem ki a szót, és az órámra pillantok. Még 2 perc a kapcsolat időtartalmáig. Talán elegendő lesz még..
-Már csak annyit kérdeznék, hogy van-e esetleg valami, amit tudnom kellene az érkező M.I. -ről?- talán furcsállja a kérdésem, de elég sok mindent számításba kell vennem és nem szeretem a meglepetéseket. Remélem, hogy zökkenőmentesen megérkezik a "csomag" és gubanc nélkül. Mostanában volt részünk sok sz*rságban, így ránk férne egy kis szerencse...




⁂

Elaine & Dredd

Elég szakadozott a térerő, így van amit nem teljesen értek, de nem kérdezek vissza rá, mivel akkor már nem biztos, hogy a kiszabott időn belül sikerül mindent rögzíteni a rendelésben. Így inkább a lényegre hagyatkozva próbálom leszűkíteni a mondataimat.
-Köszönöm!- már csak várnom kell, hogy a koordinátákra megérkezzen a "csomag". Az érkező hölgyről az információkat hallgatva, lehet tényleg félreértettem valamit előzőleg, mert nem M.I. Érkezik, hanem szintetikus testbe nyalábolt egyént.
-Nincs több kérdésem! Várom a "csomagot". Köszönöm az együttműködést! - az utolsó szavak után hamarosan bomlik az összeköttetés és csak gratulálni tudok Lewis-nak, mert remek munkát végzett!
Vállon veregetem, majd indulok a sátram felé. Hamarosan a megadott koordinátához kell érnem, hogy felvegyem Ms. Elaine-t. Addig előkészítem a felszerelésemet, és pihenni sem ártana...




⁂

Elaine & Dredd

A megrendelés sikeresen lezajlott, bár rezgett a léc, hogy öt perc alatt bármire is jutok a rövidre szabott kapcsolat miatt. Lewis remek munkát végzett és nem kis teljesítményt hozott össze a semmiből. Remek fickó! A vállveregetés után hagytam is tovább dolgozni, mert nekem is van még mit előkészítenem az érkezésig. A felszerelésem ellenőrzése után pihenéssel és a gondolatok rendezésével telt. Frost-al is csak futólag találkoztam, így csak pár szót tudtunk váltani. Ahogy felvirradt a megbeszélt nap, már vártam az égen a jelet, hogy a TauS csomagja a kijelölt helyen felbukkanjon. A koordináta elég nagy területet fedett el, így gyalog nehézkes lenne odajutnom. Az érkező hölgyet és a felszerelését inkább nem kézben cipelném... A Jeep platóján bőven van hely és a gyors mozgásom sem hátrány, ha valami nem várt tényező beütne. Inkább ne, de az elmúlt hetek nem arról szóltak, hogy bármi is normális maradna....
A cuccaimat bedobtam hátra a platóra és beültem a Jeep-be. Amint közeledek a helyre, a fejem felett fényes pont jelenik meg, ami perceken belül le is érkezik a talajra. Ahogy odaérek a láda mellé, leállítom a motort és közelebb megyek hozzá.
A láda külsőre semmit nem árult el a tartalmáról, és sérülést se látok a felszínén. Már csak az aktiválót kell kimondanom és csak egy lépés választ el Ms. Elaine megismerésétől. Kíváncsi vagyok, hogy mit kapok a pénzemért... Drónokat, kütyüket, és a hölgy segítőt. Körbejárva a ládát még megfordul a fejemben, hogy mit rejthet, de ha már itt van, akkor csapjunk bele a lecsóba!
-Jason Dredd!- határozottan mondom ki az aktiváló hangazonosítást. Aztán várom mi következik.



⁂

Elaine & Dredd

A láda megérkezett, amit pár perc után aktiváltam a kapott kóddal. Azt nem mondanám, hogy nem fordult meg a fejemben a döntésem kihatása a táborlakókra, de tennem kellett valamit, hogy segíthessek rajtuk. Az ártatlanok védelmét mindig szem előtt tartottam és most sem fogom másként tenni.
A nevem kimondása után a láda megnyílik és a belsejéből kirepül egy drón. A kivetített képet hamarosan látom, és a felém intézett kérdéseket is meghallom.
-Igen, hölgyem. - bólintok felé egy biccentéssel. - Örvendek! Rendben.... Elly. - meg kell hagyni, hogy elsőre nem a ládát figyeltem, hanem a hölgyet. Mármint a kivetitett hologrammot.
-Rendben. - a láda oldalán lévő fogantyúkat kinyitva felemelkedett a talajtól és könnyedén átrakhattam a kocsi platójára. Mikor ez megtörtént, még egy percre megnéztem a méretes dobozt, majd a hologram felé fordulok.
-Egyelőre csak annyit kérdeznék, hogy mennyire "ütésálló"? Nehéz terepre indulunk és nem szeretném, ha sérülne a láda, vagy tartalma. - Ez remek, Dredd! Most aztán egy olyan kérdést tettél fel, ami bizonyítja, hogy halvány dunsztod sincs mi lehet a tartalma! Mi a fene van velem?! Koncentrálj a feladatodra! A hölgy tudja majd, hogy mi a megfelelő opció.
-Indulhatunk? - nézek felé, majd felhajtom a plató hátulját és a vezetőfülke felé indulok. Ha beültem a székbe, akkor beindítom a motort és a gázpedálra lépek. Nem vagyok hozzászokva a hologramokhoz, de eddig nem is volt rá szükségem. Nekem is kell tapasztalni és tanulni ezen a téren. Az én elveim szerint fekete és fehér létezik a Törvény szerint. De most úgy néz ki, hogy szürke is van a két véglet között, ami eddig nem szerepelt a látókörömben.
-Minden rendben,  Ms. Elly?- nagyon keveseknek engedem meg, hogy a keresztnevemen szólítsanak. A családomon kívül eddig jóformán senkinek....
Ha bármi kényelmetlensége lenne a hölgynek, akkor igyekszem megoldást talákni rá és a lehető legjobb körülményeket teremteni az utazásunk során. A hologramnak nincsen anyagi teste, de a ládában viszont ott van a szintetikus test és nem szeretném, ha kárt okoznék benne. Amúgy is rendesen megkérik az árát és csak egy hetünk van arra, hogy végrehajtsuk a kitűzött célt. Pár kilóméter után egy magaslaton megállok és kiszállok a kocsiból körbenézni. A  romok  messzire látszódnak, de közelebb nem megyek. Nyomasztó a csend és a távoli füst látványa. Egykor egy hatalmas metropolis volt, de mára csak egy lerombolt, lepusztult romhalmaz. Némán állok még egy percig a látványba belefelejtkezve, de aztán a hologram felé fordulok.
-Volt már hasonló megbízatása? - gyorsan hozzáteszem, mielőtt még félreértené kérdésem. - Mármint... járt már ezen a környéken? Még a pusztulás előtt? ... Ha nem titkosított ez az információja... - nem is tudom ,miért kérdezem ezt. Talán csak válaszokat akarnék kapni, hogy a francba jutott el ez a város erre a sorsra?! Van még több régió, ahol ilyen a helyzet?
Megint csak kérdések, és válaszok sehol. Miért érzem úgy, hogy nem fogok örülni a válaszoknak, ha megtudom?!
-Rég dolgozik a "TauS"- nál?- leülök a domb tetején és révedek a messzeségbe. Valami miatt úgy érzem, hogy időt kell hagynom mindenre. Hiába hajt előre az akaratom, hogy kiderítsem mi a fene történt a várossal pár hét alatt.
-A korábbi kérdésére válaszolva... Oda kell eljutnunk a romokon túlra. Ott lesz szükség az eszközre. - mutatok egy kissé távolabbi helyre a város határa után. Azt tudom, hova kell eljutnunk, csak még azt nem, hogy hogyan....
De, meg kell valahogy szereznünk azokat az információkat.



⁂

Elaine & Dredd

A vártnál zökkenőmentesebben érkezett meg a "csomag", ami a kocsi platójára már fel is került. Jó ez az antigravitációs cucc!
-Remek ötvözet. Ritkán találkozni ilyesmivel. - elismerően nézek a ládára, de ideje lenne indulni, így beszállok az autóba. A drón követ, ezért a hologram kivetítődik a mellettem lévő ülésre. Elly így már ott ül mellettem. A város felé vezető úton álló elhagyatott járművek sokasága mellett haladtunk el, ami elég nyomasztó látványt nyújtott. Sok borzalmat láttam már, de ez a kísérteties állapot, ami most körülveszi ezt a városrészt, nagyon lehangoló. Látva a magukra hagyott oszladozó tetemeket, sok jót nem nézek ki a küldetésünk sikerére. De, bármi is lesz, nem adhatom fel a célomat. A vezetésre koncentrálok, mert sok akadályt kell kerülgetni, és még csak a bevezetőúton vagyunk...
-Igen. Tessék. - Tartom a kezem a közeledő kütyü felé. Amint a drón a bal csuklómra ereszkedik, máris körbefonódik rajtam. Meglepően könnyűnek és súlytalannak érzem, mintha nem is drón lenne...
Arra a kérdésemre, hogy jól van-e, -máris érkezik a válasz-, aminek örülök. Nem vagyok egy beszédes alkat és most sem tudom, hogy a hallgatásomat mire értelmezi a nő, de remélem, hogy nem illetlenségnek veszi. Az évek alatt eleve hozzászoktam a magányossághoz és nem is kerestem senki társaságát. Most viszont olyan helyzetbe kerültünk a túlélőkkel, hogy az ismeretlenbe is bele kell vágnunk, amit előre senki nem tud, s mi fog következni. Fél órai kocsikázás után végre egy magaslatot találok, ahol leparkolok és a közelbe sincs senki. A gondolataimba merülve nézek végig a pusztuláson. Egykor mennyivel más volt itt minden...
-Kár, hogy nem láthatta a várost a pompájában. Amúgy semmi különös nem volt benne... csak.... nem volt ennyire kihalt. - most úgy érzem, mintha szentimentális lennék az emlékeimmel, bár tény és való, hogy a bűnözés és a korrupció olyan méreteket öltött, hogy nem biztos, hogy jó lenne ha visszajönne minden. S mégis.. volt benne valami, ami a várost, várossá tette. Most meg semmi... Nagy üresség és halál....
Ültemben figyelem Elly szavait, és hamarosan mellém telepszik. A hologram drónját a csuklómon még meg kell szokjam, bár nem akadályoz semmilyen mozgásban, inkább fura, hogy mindig a közelemben van valaki.
-Bizonyára sok tapasztalatot szerzett már, és sok embert megismert, akikkel együtt dolgozott. Érdekes munkája van, Ms Elly. - sokszor nem sodor össze engem a sors hozzá hasonlóval, így kihasználom az alkalmat, hogy jobban megismerjem. Mondhatjuk úgy is, hogy egy hétig legalábbis társak leszünk a feladat elvégzéséig. Még nem tudom, hogy fog végződni ez az akció, de a végsőkig fogok küzdeni a sikerért.
-Kerülőúton megyünk. Életveszély lenne az ismeretlenen átvágnunk, amiről azt se tudjuk, hogy mi történt pontosan. Nem kockáztatok. Előbb a kertvárosi rész külterületén nézünk szét, ahol nagyobb területet láthatunk be. A Levéltár abban a zónában volt, de most majdnem minden elpusztult, és idő kell míg megtaláljuk a romjait. Nem teszem ki Magát sem veszélynek, ahogy magamat se. Értelmetlenül. - ez elég tömör válasz volt részemről, és nem is kell talán magyarázni. Soha nem tartott vissza a veszély és a kockázat, de azzal is tisztában vagyok, hogy a létszámfölényben lévő sétáló hullák komoly fejtörést okozhatnak nekünk, ha bemerészkedünk a közepébe. A szuicid hajlam nem az én stílusom.
-Csak nappal mozoghatunk. Mivel ismeretlen itt minden, így körültekintőnek kell maradnunk. A kívánt információkat csak úgy tudjuk majd megszerezni, hogy előbb eljutunk a helyre és aztán jöhet a következő fázis. Hozzá kell tennem, hogy nem veszélytelen a feladat. Valamit meg kell ígérnie nekem, mielőtt elindulunk... Megteszi?- még egy kicsit a látványba merülök, de perceken belül indulnunk kell. Még reggel van, de nagyon hamar szállnak az órák és ha sötétedne, akkora már távolabb kell érnünk a romoktól. Nem tudom, hogy Elly megteszi-e majd amit most kérek tőle, de előre kell tisztáznunk pár dolgot, mielőtt belevágunk a veszélyes útba.



⁂

Elaine & Dredd

-Teljesen jogos! - mosolyodom el a szavaira, pedig ritkán vagyok derült és még ritkábban látszik is ez az arcomon. A város mostani látványa már nem hoz mosolyt az arcomra. Amerre megyünk, mindenfelé tetemek és elhagyott járművek vannak. Szlalomozni is kell, hogy kerülgessem a kupacokat. Szívszorító látvány..
Vezetés közben csendben hallgatom Elly szavait. Néha bólintok a hasonló meglátására és csak akkor szólalok meg, mikor azt hallom, hogy ezt a megbízást sokáig fogja emlegetni.
-Így gondolja? Remélem, hogy tényleg sokáig fogjuk mindketten emlegetni. - bizakodás hangozhat a hangomból, de realista vagyok. Nyugtával dicsérni a napot.
A beszélgetésünk alatt felmerül bennem valami, amit eddig nem is vettem számba. Eddig egyedül voltam és csakis magamra kellett figyelnem a bevetések során...de, most itt van velem Elly, akinek a tokja és burka is a felelősségem alá tartozik, na meg a drónok...
-Érthető és helyénvaló a kijelentése. Megértem... Nos, arról lenne szó, ha azt mondom, hogy "mentse magát", akkor nem próbál a segítségemre sietni, hanem kijuttatja az információkat a Táborlakókhoz, ha bajba keverednék. - Tudom, hogy ez elég korai kijelentés, amikor még semmi sem biztos, de tudnom kell, hogy nem avatkozik közbe a harcba, ha vesztésre állnék a túlerővel szemben. Sok embert és barátot vesztettem már el és bár Elly jelenleg hologram kivetülés, de a platón ott a burka, ami egy erős ötvözetben pihen, de nem akarom veszélybe sodorni. Talán megérti a kérésemet, és azt, hogy most megígértetem vele, hogy megteszi gondolkodás nélkül. Fontos az információ amit most készülünk megszerezni, de előre semmit sem tudok biztosan. Kell, hogy előre rendelkezzek a táborlakók túlélésére, ha velem valami történne...
-Megígéri, hogy megteszi amit kértem?





⁂

Elaine & Dredd

Az úton elhagyatott járművek és holtak maradványai nyomasztóak, még úgy is, hogy sok halált láttam. Óvatosan kell kerülgetnem az akadályokat, mert nem tudni, hogy mi bújik meg a törmelékek alatt.
-Hasonlóképp remélem..- szeretnék hinni benne, hogy nincs eleve kudarcra ítélve ez a kezdeményezés. Sokak élete múlik rajta és akármilyen furcsa kéréssel fordulok Elly-hez, tudom, hogy helyesen teszem.
-Tudom, de mégis erre kérném. - az arckifejezését nézve nem tetszik neki a kérésem. - Nyugodtabb lennék, ha megígérné...- Nem tudnám megmagyarázni pontosan miért tartom fontosnak, csak... Barbarára emlékeztet és ... fogalmam sincs, hogyan .... hogyan jutott most eszembe ez az egész.
-Lassan indulnunk kellene. - töröm meg a csendet, mert nem tudok mit mondani a szavaira. Évekig egyedül voltam és nehezen szokom meg a társaságot.
-Hosszú még az út a célig. - ha nem kérdez valamit Elly, akkor visszamegyek az autóhoz. Most először vagyok zavarban egy olyan helyzettől, ami amúgy nem indokolná. Barbara emléke felelevenedik előttem és az arca... látom magam előtt ahogy a ragyogás kihuny a szemeiből és örökre lecsukódik szemhéja.
Nem akarom újra átélni azt a pillanatot. Elly nem Barbara, de ugyanolyan ártatlan élet, ahogy a családom volt, és ha bármit meg tudok tenni, hogy ne sodorjam veszélybe, akkor megteszem. Bárhogy is dönt a lány, nem fogom hagyni, hogy miattam kerüljön bajba... Vagy, bármilyen veszélybe.
-Van valami észrevétele, amire még nem gondoltunk az útvonal választásánál?- ezt inkább elterelésnek szánom a jelenlegi témáról, mert ezzel leplezem zavaromat. Kell valami ami eltereli a gondolataimat, s talán az a jó, hogy most az előttünk álló feladatra koncentrálok, nem pedig a múlton jár az eszem.
- Mit gondol? Leérünk sötétedés előtt a városon túlra?





⁂

Elaine & Dredd

Szokatlan kérésemet előadva Ellynek, látszott, hogy nem igazán lelkesedik érte. Vagyis, én is jobban szeretném, ha nem kerülne sor rá, de jobb az elején letisztázni és biztosítékot kapni, hogy menteni fogja magát és nem kockáztat.
-Köszönöm. - kicsit szűkszavú válasz tőlem, de örülök, hogy beleegyezett. S ha nem is ért vele egyet, azért megteszi, ha erre kerülne sor. Talán nem lesz rá szükség, de megnyugtatna, ha tudom, hogy nem kockáztat.
Aztán az útvonalra terelem át a szót, amire gyorsan érkezik a válasz. Miszerint a tervezett haladási irányunk megegyezik mindkettőnk részéről.
-Magam is hasonlóképp számoltam az időben, így ha minden a terv szerint fog alakulni, akkor holnapra odaérhetünk. Köszönöm a megerősítést. - örülök, hogy Elly velem van. Ha nem is fizikai testtel ül itt mellettem, akkor is jó érzéssel tölt el, hogy szólhatok valakihez. Eddig nem is tünt fel, hogy hiányzik néha a társaság, mert mindig egymagam voltam. Ha Barbara még élne, akkor biztosan kinevetne, hogy csak most jöttem erre rá...
Vezetés közben az elöttünk heverő törmelékeket kerülgetem és a gondolataimba merülök. Eddig sem voltam nagyon beszédes, de jól esne, ha Elly hangját hallhatnám és nem kukán ülnénk a kocsiban. Tudom, hogy van mit javítanom a társasági életemen, csak éppen egyik napról a másikra nehéz megváltozni. Legalábbis számomra az.
-Inkább a kerülőutat választanám, de ez azt jelentené, hogy két nap plusz lenne a visszatérésig odakint és élelmet is találnunk kell és valami védettebb táborhelyet. - hangosan gondolkodom, bár Ellynek a szilárd táplálék nem fontos, de ha idekint maradunk még két napig, akkor az ételre is találnunk kell megoldást.
-Megkérhetem, hogy keressen lehetséges táborhelynek való helyszínt? - közben a roncsok egyre sűrűbben foglalják el az utat és lassabban tudok haladni. Még csak dél felé jár az idő, de ha így araszolunk, akkor sötétedésig kell keresnünk magunknak egy jól védhető helyet éjszakára.
-Lehet, hogy itt ragadunk reggelig... - egyre élesebben kell kormányoznom a kocsit, hogy ne ütközzünk bele semmibe. Most értünk a kertváros határába, de ha tovább lassulunk, akkor rögtönöznünk kell.
-Esetleg van olyan funkciója, hogy mozgásérzékelés? -Vetem fel, hátha. - De, ha nincs az sem gond.... válasszon egy házat és ott fogunk éjszakázni. - mutatok az utca oldalán sorakozó házakra.




⁂